2009. febr. 5. 11:14 - írta
karosultak
hvg. hu: Mi a szervezet célja?
DTJ.: Közvetlen célja az, hogy ellássa a bankok
ingatlanalapjaiba fektető károsultak érdekeinek védelmét. Tágabb
értelemben arra törekszünk, hogy az ügyfelek érdekeit képviseljük a
bankokkal szemben. Ez utóbbira nagy szükség van, ugyanis Magyarországon
nincs szervezet, mely az állampolgárokat képviselné a pénzintézetekkel
szemben. Ugyanis a bankokat ellenőrző és felügyelő szervezet, a PSZÁF
(Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete) a gyakorlatban nem törődik az
ügyfelekkel.
hvg.hu: Létezik már a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE). Ez
egy szerény költségvetésű civil szervezet, mely néhány éve alakult,
hasonló céllal. Miben különbözik ettől a KÖSZ?
DTJ.: A BHKE nevében is benne van, hogy ők a hitelt felvevők
érdekeit próbálják védeni. Mi viszont elsősorban a megkárosított
befektetőket képviseljük, konkrétan azokat, akik „nyilt végű”
ingatlanalapokba fektették a pénzüket, melyet az alapkezelők, illetve a
többnyire mögöttük álló bankok a válságra illetve a PSZÁF határozatára
hivatkozva csak óriási késéssel és jelentősen csökkentett értékben
hajlandók visszafizetni. Magyarországon közel százezer embert érintett
ez az intézkedés, az ő nevükben igyekszem eljárni. Egyelőre hatvannégy
károsulttal vettük fel a kapcsolatot az interneten, de remélem, egyre
többen leszünk. Sokat segíthet ebben a média, napjainkban ugyanis
minden társadalmi szervezet vagy politikai mozgalom számára
létfontosságú, hogy az „üzenete” eljusson a közvéleményhez.
hvg.hu: Ha jól értettem, a média közreműködésével pressure group-ot
kíván létrehozni, ezáltal kíván nyomást gyakorolni a bankokra. De
azokkal nem olyan egyszerű zöldágra vergődni. Lám, a kormányfő, a sajtó
figyelmétől övezve folyamatosan tárgyal a képviselőikkel, például a
devizahitelesek érdekében, de érdemleges eredményre még mindig nem
jutott.
DTJ.: A KÖSZ! civil mozgalom, melynek persze kisebbek a
lehetőségei, mint egy törvényesen megválasztott miniszterelnöknek, de
azért nem szabad lebecsülni ezt a lehetőséget sem, feltéve, ha sikerül
megszerezniük a közvélemény támogatását. Mi az első lépésben azt
szeretnénk, ha az adófizetők pénzén fenntartott intézmények,
mindenekelőtt a PSZÁF szóba állna velünk. Az első leveleinkre
egyáltalán nem válaszoltak. És egyelőre azt sem tették meg, amit
kértünk tőlük, vagyis hogy tegyék ki a honlapunk linkjét a sajátjukéra,
a többi szervezet közé, melyekkel kapcsolatban állnak. (Ez nyilván
megoldódik, mert pár napja egy rádióműsorban nyilvánosan igérte meg
nekem a felügyelet szóvivője, Binder István.)
hvg.hu: Ön a kilencvenes évek első felében sokat szerepelt a médiában.
„Fejvadász” céget vezetett, állandóan nyilatkozott a sajtónak. Most,
hogy „profilt váltott”, vissza szeretné szerezni egykori népszerűségét?
DTJ.: Az a bizonyos fejvadász cég még most is működik, a nevemet
viseli, de már nem állunk kapcsolatban. Már vagy hat-hét éve
abbahagytam a „fejvadászatot”. Beleszerettem az internetes
kommunikációba, azon a területen kísérletezem. Ezt az érdekvédelmi
szervezetet is az interneten szervezem, de ezúttal nem az üzleti
szempont az elsődleges a számomra. Szembesülve a magyar gazdaságot maga
alá gyűrő válsággal, feltettem magamnak a kérdést: megteszek-e mindent
a "nagy egészért", ami tőlem telik? Ezért kezdtem el ilyen kellemetlen
dolgokkal foglalkozni, mint a hazai bankok befektetőinek érdekvédelme.
Megjegyzem, ezen a téren már szereztem bizonyos tapasztalatot, a
kilencvenes évek elején. Akkor, a rendszerváltás után „dőlt be” az Ybl
bank, ez volt az első bankcsőd Magyarországon. Fejvadász cégem
folyószámlája az Ybl bankhoz kapcsolódó AVB-bankban volt, a pénzünk
benn ragadt. Akkor kezdtem el, kényszerűségből, először banki
érdekvédelemmel foglalkozni. Villámgyorsan megalakítottuk a Betét- és
Folyószámlatulajdonosok Érdekvédelmi Szövetségét (BEFÉSZ), mely
eredménnyel járt, a pénzünket visszakaptuk. De már akkor is láttam,
hogy még az egyszerű folyószámla tulajdonosok is teljesen ki vannak
szolgáltatva a bankoknak. Ezt a tapasztalatot még nem felejtettem el,
úgy éreztem, hogy most is cselekednem kell, ugyanúgy, mint akkor. A
KÖSZ-t 2008 november elején kezdtem el szervezni, de az első két
hónapban anonim módon, a nevemet nem hoztam nyilvánosságra, és a
károsult ügyfelektől sem kértem. Abból a feltételezésből indultam ki,
hogy ha név nélkül kezdem el a szervezést, sokan felveszik a
szervezettel a kapcsolatot.
hvg.hu: Feltételezem, hogy mint az Ybl-bank esetében, most is érintve
volt, azaz egy bank ingatlanalapjába fektette be a pénzét, és attól
tart, hogy nem kapja vissza.
DTJ.: Magyarországon a mögöttünk álló évtizedben többszázezer
ember fektetett be úgynevezett „nyílt végű” ingatlanalapokba és ezek
közül több mint azázezren jeleleg is érintettek. Mindezt olyan
feltétellel tehették, mely szerint bármikor kivonhatják innen a
betétjüket, azonnal visszakapják a pénzüket. Ezeket a szerződéses
feltételeket a bankok 2008 november végén egyoldalúan, a befektetők
előzetes tájékoztatása nélkül módosították. Mindez nem csupán a PSZÁF
jóváhagyásával, hanem kifejezett pressziójával történt. A szervezet
2008 november 7-én 10 forgalmi napra elrendelte az ingatlanalap jegyek
forgalmazásának felfüggesztését, melyet cinikus módon a befektetők
érdekeinek védelmével indokolt. Ebben a határozatban gyakoroltak
nyomást az alapkezelőkre, hogy a visszaváltási feltételeket a
törvényben korábban is létező, de kivételes esetekre alkalmazott
feltételekre módosítsák. Ezen feltételeket tovább rontotta az a
törvénymódosítás, melyet utóbb az Országgyűlés november közepén,
hihetetlen gyorsan, tíz nap leforgása alatt szentesített. A tőkepiaci
törvény módosítását az Országgyűlés november 17-én tárgyalta és az
„MFB-törvény” részeként elfogadta, majd miután Sólyom László
köztársasági elnök is aláírta, november 24-én életbe is lépett.
Sebességi rekord!
Jóllehet ezután az ingatlanalap jegyeket újra lehetett forgalmazni,
azok árfolyama az alapok ingatlan portfóliójának az alapkezelők által
elvégzett tudatos átértékelése következtében meredeken zuhanni kezdett.
A veszteség kevesebb mint 2 hónap alatt 20-30-ot tett ki. Az hogy ez
így egyáltalán megtörténhetett, komoly aggályokat vet fel a
jogbiztosnágunkkal kapcsolatban. Tagjaink többsége kiszolgáltatottnak
érzi magát bankokkal szemben. A PSZÁF - legalábbis ebben az esetben -
nem a bankok ügyfeleinek, hanem a bankoknak az érdekeit képviselte.
Figyelemre méltó tény, hogy a bankok likviditási problémáira hivatkozva
„állították falhoz” az ügyfeleiket, tiltották le a kifizetéseket.
Ugyanakkor a bankok felajánlották pénzzavarba került befektetőiknek,
hogy jókora kamat ellenében kölcsönt nyújtanak nekik - vagyis kamatot
szednek a saját pénzünk után.
hvg.hu: Nem mondta még, hogy mennyi pénze „ragadt benn” a rendszerben.
DTJ.: Három és fél millió forint. De nekem szerencsém volt,
ugyanis az Erste Bank harminc munkanap letelte után visszafizette a
befektetésemet. Vagyis én nem jártam rosszul. De gondolja csak meg:
százezer emberről van szó, aki 433 milliárd forintot fektetett nyílt
végü alapokba. Ezt az összeget most a bankok nem hajlandók nekik
visszafizetni, csak kilencven munkanap letelte után, ráadásul az akkori
még nemismert árfolyamon. Fénymásolt értesítéseket küldenek, és a
törvénymódosításra hivatkoznak. A bankokat nem érdekli, hogy a jó hírük
csorbul, az érdekeik ennél is fontosabbak. A határidő áprilisban telik
le, de addig még ki tudja, mi történik: a pénz elértéktelenedik, az
alapok árfolyamai lezuhannak, és elképzelhető, hogy addig a hazai
ingatlanpiac teljesen összeomlik.
hvg.hu: Ma Magyarországon nem a nyílt végű ingatlanalapok pórul járt
befektetőiről, hanem az infláció miatt egyre nehezebben, vagy talán
sehogy sem visszafizethető, devizában folyósított kölcsönöktől hangos a
média és a politika, melyeket asz emberek a lakásaik finanszírozására
vettek fel. Nem tart attól, mint a BAUMAG befektetőinek esetében, az
Önök ügyében is többé-kevésbé közönyös marad a közvélemény?
DTJ.: Szervezetünk, a KÖSZ! nemcsak az ingatlanalapok ügyének
rendezésére alakult, de általában véve is vállalkozna a bankok
ügyfeleinek érdekvédelmére. Ők jelenleg fogyasztóvédelmi szempontból
teljesen védtelenek, a hivatalos szervek egyáltalán nem törődnek velük.
Az embereknek össze kell fogni érdekeik védelmében a bankok ellen, de
ennek nem az a módja, hogy a BAUMAG ügyfeleihez hasonlóan tüntetést
szervezzünk a Parlament előtt. Nem nélkülözhetjük azoknak a
támogatását, akik nincsenek közvetlenül érintve ezekben az ügyekben.
Sajnos, Magyarországon rendkívül alacsony szintű a társadalmi
szolidaritás. Jellemző, hogy amikor a KÖSZ! a nyilvánosság elé lépett a
befektetők képviseletében, sok kárörvendő reagálás is érkezett, azaz az
emberek egy része „reflex-szerűen” elítélte azt, aki bajba került.
hvg.hu: Magyarországon nagy tömegeknek nincs semmiféle megtakarításuk,
nincsenek befektetéseik, úgy, mint Amerikában. Ha a nyílt végű alapokba
történő befektetés tulajdonosai látványosan veszítenek, az tovább
rontja az amúgy is alacsony felhalmozási hajlandóságot.
Az utóbbiban teljes mértékben egyetértek és csodálkozom azon, hogy a
bankok többsége még nem látta át, mekkora veszteségük származhat ebből.
Gondolja el, hogy ha egy korábban jó hírű bank neve ismertté válik egy
ilyen befektetési botránnyal kapcsolatban úgy, mint amely megtéveszti
és "lenyúlja" a befektetőit, ki fogja ezek után a megtakarítását oda
vinni?D.T.J. Egy biztos: a tömegek hiába várják, hogy az állam segítsen
rajtuk, erre nincs lehetősége.
Mindenkinek a saját kezébe kell venni a sorsát, összefogva a
többiekkel. Úgy mint mi. Ezért várjuk azt a KÖSZ! tagjaitól, hogy
rögtön közöljék, miben tudnak segíteni, a közös érdekek védelmében.
Szociálpszichológiai szempontból rendkívül tanulságos egy ilyen
érdekvédő szervezet létrehozása és működtetése, az a harc, amit azért
folytatunk, hogy valahogy felkeltsük a média és a politika, és azon
keresztül az emberek figyelmét. Levelet írtunk az összes képviselőnek,
a kormánypárt, és a legnagyobb ellenzéki párt vezetőinek, de egyáltalán
nem méltattak válaszra, vagy jókora késéssel reagáltak.
hvg.hu: Bizonyára könyvet ír tapasztalatairól, hiszen ön termékeny szerző, eddigi munkái is visszhangot keltettek.
DTJ.: Erre készülök, már dolgozom rajta. Címe előreláthatólag a
következő lesz: Vizsgázik az ország: megbukott? Március elején már ki
is szeretném adni a könyvet, még az "áprilisi fordulat" előtt. Ekkora
válik majd nyilvánvalóvá a botrány. Kiderül majd mennyit veszítettek a
befektetők, mekkora összegeket nyeltek le a bankok az ügyfeleik
pénzéből. Lehet, hogy az emberek ekkorra, amikorra hazai ingatlanpiaci
buborék is kipukkan, és a kisnyugdíjason tömegesen veszítik majd el a
megtakarításaikat, végre hajlandók lesznek felfogni, hogy a magyar
bankrendszer milyen ingatag alapokra épül.
hvg.hu: A hazai bankrendszer zavara, esetleges csődjei az
önkormányzatokat is súlyosan érintené, ahogy erre a Globex-ügyben már
volt példa.
DTJ.: A könyvben részletesen foglalkozom azzal, hogyan
kényszerítették rá a nagyobb bankok a kisebbeket arra, hogy az
ingatlanalapjaik kifizetését hozzájuk hasonlóan függesszék fel. Erről a
kistarcsai önkormányzattól érkezett hozzám információ, de hiába
próbáltam ezt a hírt eljuttatni a nyilvánossághoz, eddig senki nem volt
„vevő” rá.
